A F�ld l�gk�r�nek �sszet�tele �s �ghajlata mindig v�ltozott.
Az elm�lt �vmilli�k alatt hidegebb �s melegebb id�szakok k�vett�k
egym�st. A m�ltban bek�vetkezett �ghajlati v�ltoz�sok okai k�z�
soroljuk bolyg�nk Nap k�r�li p�ly�ja elemeinek ingadoz�sait,
a kontintensek v�ndorl�s�t, hegys�gk�pz�d�seket �s a nagy
vulk�nkit�r�seket is.

Az iparosod�s id�szaka �ta, de k�l�n�sen az elm�lt
�vtizedekben azonban az elm�lt 650 ezer �vben
nem tapasztalt �temben v�ltozik az �ghajlat,
n�vekszik az �tlagh�m�rs�klet.

A jelens�g�rt a feler�s�d�tt �vegh�zhat�s a felel�s: bizonyos
g�zok (pl. sz�ndioxid, met�n) megakad�lyozz�k, hogy a Napb�l
a F�ldre �rkez� sug�rz�s visszaver�dj�n a vil�g�rbe, ez�rt a l�gk�r
felmelegszik. E folyamat n�lk�l F�ld�nk fagyott, �lettelen bolyg� lenne,
azonban az ipari forradalom �ta ezen g�zok l�gk�ri koncentr�ci�ja
jelent�sen megn�tt a fosszilis t�zel�anyagok egyre n�vekv� m�rt�k� el�get�s�-
nek hat�s�ra. A folyamat a fokoz�d� �vegh�zhat�son kereszt�l hosszabb t�von
glob�lis kl�mav�ltoz�shoz vezet. Az �ghajlatv�ltoz�s�rt
teh�t nagy r�szben az emberi tev�kenys�g felel�s.